Szokásos súlycsökkenési mérések

A mérleget rázkódásmentes, egyenletes hőmérsékletű, korrozív hatású gőzöktől mentes helyiségben kell felállítani. A mérleget csak vízszintesen felállítva szabad használni.

Mérés előtt ellenőrizni kell a vízszintjelző buborékok helyzetét. A lábcsavarok magasságát változtatva, a mérleg vízszintbe hozható. A mérés előtt percig nyitva hagyjuk a mérlegszekrény ajtóit, hogy a szekrény levegője azonos állapotú legyen a környezet levegőjével. Mérés közben a mérlegajtókat - a szokásos súlycsökkenési mérések okozó légáramlatok elkerülésére -mindig tartsuk zárva! A szárítószekrényből kivett edényt, vagy kiizzított tégelyt exikátorban hagyjuk lehűlni mérés előtt!

Szokásos súlycsökkenési mérések mérendő vegyi anyagot soha nem közvetlenül a serpenyőre helyezzük, hanem mérőedényben, óraüvegen, vagy bemérőcsónakon mérjük le. Savakat, lúgokat, nagy tenziójú és nedvszívó anyagokat csak jólzáró, becsiszolt fedelű mérőedényben szabad mérni! Ne tartsunk a mérleg közelében maró savakat, lúgokat, mert ezek gőzei a mérleg alkatrészeit megtámadják. A mérés befejezése után a mérleg terhelését a lehető legrövidebb idő alatt szokásos súlycsökkenési mérések meg!

A mérlegszekrényben a kiszóródott vegyszereket puha ecsettel szedjük össze! A kicsöppent folyadékot azonnal itassuk fel, és alkoholos papírvattával töröljük át a szennyezett területet!

Ügyeljünk a mérlegek tisztaságára!

Miért jobb Moszkvába utazni, mint Párizsba?

A mérleg helyiségben is tartsuk be a laboratóriumban szokásos rendet: tilos enni, inni, dohányozni. A mérendő tárgyat mindig a serpenyő közepére helyezzük el, hogy egyenletes terhelést okozzon.

szokásos súlycsökkenési mérések

A laboratóriumi gyakorlatban ennek ezredrészét, a köbdecimétert dm3vagy milliomodrészét, a köbcentimétert cm3 használjuk. A folyadékok és a gázhalmazállapotú anyagok térfogata közvetlenül meghatározható, a szilárd anyagok térfogata az általuk kiszorított folyadék térfogatából állapítható meg.

szokásos súlycsökkenési mérések

A folyadékok térfogatának mérése egyszerű művelet, a beállított folyadékszint - folyadékfelület, meniszkusz - leolvasását vagy a meniszkusz keskeny csőben levő folyadék görbülettel rendelkező felszíne beállítását kell jól elvégezni.

A folyadékszintet mindig szemmagasságban kell leolvasni III Nedvesítő folyadékok esetében a meniszkusz homorú, ilyenkor a folyadékfelszínt rá kell ültetni a jelre III Nem nedvesítő áttetsző folyadékok esetében - a fizikai törvényszerűségekből következően - a meniszkusz domború, ilyenkor az előző szokásos súlycsökkenési mérések ellentétesen kell eljárni III Nedvesítő gyors fogyás tizenéves lányok számára folyadékok esetében szintén az "alsó meniszkuszt" kell szokásos súlycsökkenési mérések.

A hőmérséklettől függő térfogatváltozás miatt az eszköz csakazon a hőmérsékleten pontos, amelyiken hitelesítették. A térfogatmérő eszközöket — pontosságuk megtartása érdekében — jelentősebb hőkezelésnek kitenni tilos! Ilyenek a mérőlombikok III Térfogatuk 10— cm3 között van, ezt a térfogatot a hosszú nyakukon levő jelzés mutatja.

Ismert koncentrációjú oldatok készítésére használjuk. A mérőhengereket III A belőlük kiengedhető folyadékok térfogatának mérésére szolgálnak. A betöltésre hitelesítettnél pontatlanabbak. Ennek az az oka, hogy kitöltésnél a nedvesítő folyadék egy része az edény falára tapad, és ez mérésbeli pontatlanságot okoz - a mérőlombiknál a folyadék visszafolyik az edénybe tehát nem okoz gondot. A kifolyatást lassan végezzük, várjuk meg az ún. A pipetták középen kiöblösödő üvegcsövek, alsó végük kapillárissal rendelkezik.

Folyadékok térfogatának pontos mérésére szolgálnak. A hasas pipetták melyek lehetnek egy- és kétjelűek a rajtuk feltűntetett térfogat pl. Az osztott pipetták III Különböző, kisebb folyadéktérfogatok többszöri, kevésbé pontos kimérésére szolgálnak. A folyadékok felszívására pipettázó labdát vagy pipettázó feltétet kell alkalmazni. A mérések pontosságának növelése végett egyre elterjedtebb az automata pipetta használata.

Az egyszerű automata pipettákon manuálisan be lehet állítani a kimérendő folyadéktérfogatot, és a különböző folyadékkal való kimérések során a pipettavéget kell csak cserélni.

A civilizáció adója?

A manuálisak mellett már megjelentek az elektronikus pipetták is. Ezeken kis billentyűzet segítségével lehet beállítani a szükséges térfogatot.

Léteznek már olyanok is, amelyek több pipettavéggel rendelkeznek, azaz egyszerre több "adag" folyadék kimérésére alkalmasak és akár programozhatóak is. A büretták III A folyadék cseppenként is adagolható.

A bürettákat leggyakrabban titráláskor alkalmazzák. Ilyenkor a szokásos súlycsökkenési mérések egyenlőtlenül nedvesíti a mérőeszköz falát, s azon folyadékcseppek maradnak. Csak teljesen tiszta, zsírmentes eszközzel lehet pontosan dolgozni. A kiürítés során a pipettát függőlegesen tartjuk és csúcsát közel 90o-os szögben az edény falához érintjük.

A folyadék kiengedésekor az edényt és a pipettát együtt emeljük fel a kellő magasságba! A pipettában ezután is benne maradt cseppet nem fújjuk ki, hanem benne hagyjuk. Ezt követően még mp után folyási időt várunk és a jelre állítást megismételjük. Csapját előzetesen csapzsírral vékonyan bekenjük, úgy, hogy a furata ne tömődjék el!

Ezután a csap óvatos megnyitásával lassan leengedjük az oldatot a nulla pontig. A csap végén maradt cseppet érintéssel eltávolítjuk, és a kívánt térfogatú oldatot a megfelelő edénybe engedjük.

E csík a meniszkusz legalsó pontján, tükröződés folytán, összeszűkülni látszik, így ez a pont könnyen leolvasható III A kalibrálandó lombikot a mérés előtt megfelelően ki kell tisztítani zsírtalanítás, acetonos öblítés és melegítés nélkül fogyás pulzusméréssel kell szárítani.

szokásos súlycsökkenési mérések

Gondosan ügyeljünk arra, hogy a lombik kívülről teljesen száraz legyen. A kalibrálás eredményét legalább szokásos súlycsökkenési mérések párhuzamos méréssel igazoljuk. A kapott mérési eredményekből számítsuk ki a lombik valódi térfogatát a következő egyenlettel.

Töltsük jelre szokásos súlycsökkenési mérések kalibrálandó pipettát. Ha egyjelű pipettát kalibrálunk, akkor a jelre állított desztillált víz mennyiséget, ha kétjelűt, akkor a két jel közti víztérfogatot lassan engedjük ki az ismert tömegű lombikba.

A kapott adatokból kiszámítható a pipettából kifolyt desztillált víz tömege és adott hőmérsékleten a víz sűrűségét ismerve a térfogata Vt. A pipetta tényleges térfogata - mérőlombik esetében használt egyenlet felhasználásával kiszámolható.

Az eredmények ténylegességét legalább három párhuzamos méréssel igazoljuk.

Gerlai Mátyás előadása a Videoton számítástechnika gyártási oldaláról

A laboratóriumban a g. Mivel az anyag térfogata hőmérsékletfüggő, következésképpen a sűrűsége is változik a hőmérséklet függvényében.

Ha az anyag 0 °C hőmérsékletű, akkor a sűrűségét normálsűrűségnek nevezik. Ettől eltérő t hőmérsékleten a ρt sűrűséget a térfogatváltozásból számíthatjuk. Az így definiált sűrűséget abszolút sűrűségnek nevezzük.

A gyakorlatban igen gyakran találkozunk a relatív sűrűség fogalmával, különösen mérések alkalmával. A relatív sűrűség egy viszonyszám, amely megadja, hogy valamely anyag abszolút sűrűsége hányszorosa a vonatkoztatási anyag abszolút sűrűségének.

szokásos súlycsökkenési mérések

A vonatkoztatási anyag gázoknál leggyakrabban a levegő, a cseppfolyós és szilárd anyagoknál a víz. A relatív sűrűség d eszerint két, azonos fizikai körülmények között — tehát azonos nyomáson és hőmérsékleten — mért abszolút sűrűség ρ hányadosa.

A szilárd vagy folyékony anyagok relatív sűrűsége a vizsgált anyag 20°C-on meghatározott tömegének valamint a vele azonos térfogatú desztillált víz 4°C-on mért tömegének a hányadosa. A relatív sűrűség jele d A 4 3,98 °C-os víz sűrűsége kb. Laboratóriumban leggyakrabban folyadékok sűrűségét mérjük. A folyadékok sűrűségének szokásos súlycsökkenési mérések meghatározására areométer, piknométer, hidrosztatikai mérleg Mohr-Westphal-mérleg és digitális sűrűségmérők szolgálnak.

A folyadékok sűrűségét kényelmesen és gyorsan areométerrel III Az areométer alul kiszélesedő és megterhelt gömbben végződő üvegcső. Működése Arkhimédész törvényén alapszik. Az areométer addig süllyed a folyadékba, míg az általa kiszorított folyadék súlya egyenlővé nem válik az egész areométer súlyával. A merülés mértéke tehát függ a folyadék sűrűségétől, amit az areométer vékony csövén levő skálán leolvashatunk.

Egy-egy szokásos súlycsökkenési mérések adott sűrűségtartományban alkalmazható. Ennek megfelelően kétféle areométert alkalmaznak a méréseknél. A kereső areométereket alkalmazzák a vizsgálandó folyadék sűrűségének közelítő meghatározásához, illetve a mérési tartomány kiválasztásához. A tényleges méréshez pedig, csak abban a tartományban alkalmazható mérő areométert használnak.

cikkek